A Keletinél haraptam egy nagyot
A kalácsból, mit a Magány adott
(egy jó nagyot)
Aztán felült velem a buszra
De semmit sem szólt csak hallgatott,
(mélyen hallgatott)

Cifra ruhát csinált a Türelem
Majd csendesen ezt mondta nekem
„Errol látják majd az emberek,
Milyen csúnyán bánt veled a szerelem!”
Furcsa ma látni a korlátokat,
Mik oly sokáig visszafogtak
És azt a hamis képet,
Melyet arcom elé tartottak.

Pára csupán az élet
Mulandó e világ
Ma még itt van, holnap nincs
Pünkösdi a királyság!

Ültem a metrón lógó orral
Öröm jött egy üveg borral
(egy jó magyar borral)
Azt mondta ma még enyém lesz a világ
Ha együtt játszom a musorral,
(amit megszabtak)

Gyönyör csörgette telefonom
De nem vettem fel, nem is tudom
Túl szép volt, hogy igaz legyen
De elmentettem a számot!

Pára csupán az élet
Mulandó e világ
Ma még itt van, holnap nincs
Pünkösdi a királyság!

[Bele hallgatás]